Hogyan születnek a NAGY ÖTLETEK?

Sokan hiszik azt, hogy a jó ötletek mind valami fantasztikus külső inspiráció eredményei. Sőt, olyasmikkel győzködjük magunkat, hogy felesleges túl időt az innovációval foglalkoznunk, hiszen valószínűleg akkor jön majd az isteni szikra, amikor nem is számítunk rá. Azonban pontosan ez a félrevezető gondolat tesz minket frusztrálttá és emiatt érezzük úgy, hogy elvesztegetjük az időnket.

Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy megértsd az újítások mögötti kreatív folyamatokat, amik nagyon nem úgy néznek ki belülről, ahogyan azt kívülről gondolnánk. A blogbejegyzéshez segítségül hívtam Scott Berkun: Az innováció mítosza című bestseller könyvének a tudását. A könyv teljes összefoglalóját elolvashatod a Könyv.Club-on. 🙂

A nagy ötletek nem isteni szikrából jönnek, hanem kisebb gondolatok felépítéséből.

Művészektől, kutatóktól és felfedezőktől általában ugyanazt kérdezik az emberek: „Honnan jön az inspiráció, az ötlet?” Az egyik legnépszerűbb történet egy nagyszerű ötlet kitalálásáról Isaac Newton-hoz kötődik, amikor is a fejére esett egy alma és a gravitáció elmélete így ötlött fel benne először. Ez a történet pedig azt hiteti el velünk, hogy csak szerencsésnek, hanem a jó helyen, jó időben kell lennünk, hogy megjöjjön a nagy ötlet.

Ez a történet azonban csak egy mítosz. A nagy ötletek nem valamilyen varázslat folytán érkeznek, hanem hosszú idő kemény munkája és áldozatai után.

Sokan hiszik azt, hogy az ötletek valamilyen isteni szikra alapján érkeznek, amelyet nem tudunk irányítani. Ez csak valamilyen pszichológiai taktika lehet azok részéről, akik ezzel próbálják megmagyarázni maguknak, hogy miért ülnek órát hosszat és bámulják az üres papírt, minden ötlet és inspiráció nélkül. A kreatív folyamat egyáltalán nem így néz ki.

Egyetlen isteni szikra helyett, a kreatív emberek hosszú idő alatt gyűjtenek össze több kisebb ötletet. Sőt, ha jobban megvizsgálsz egy nagy ötletet, akkor láthatod, hogy előtte rengeteg kisebb ötlet előzte meg és abból állt össze. Például majdnem 4 évtizednyi elektronikai és szoftverfejlesztési ötlet kellett hozzá, hogy Tim Berners-Lee felépítse az internet ötletét és elkészítse a Világhálót.

Fáradhatatlanul gyűjts ötleteket, és adj nekik időt, hogy nagy ötletekké nőjék ki magukat.

Mai világunk a kényelemről szól. Mindent csomagokban kapunk meg, az ételt, a nyaralást, a ruhákat, de még a szórakozást is. Ezzel csak az a probléma, hogy azt várjuk, hogy az új ötletek is szépen becsomagolva tálcán kerüljenek elénk, ami sajnos nem így működik.

Ez pedig gyakran megakadályoz minket abban, hogy kitartsunk egy új ötlet kitalálásának folyamata mellett, hiszen azt hisszük teljesen készen kell, hogy kapjuk.

Az emberek tökéletességet várnak már a kezdetektől, ezért viselkednek ilyen kissé ötlet-gyilkos módon. De még Henry Ford-nak sem sikerült elsőre tökéleteset alkotnia. Sőt, az első autómodelljei eléggé furák voltak, büdösek és nem hatékonyak. Szerencsére Ford tudta, hogy ezzel még távolról sincs befejezve, és folytatta az autók fejlesztését. Ford azt is felismerte, hogy az innováció nem mindig szép folyamat. Amikor egy nagy ötletről van szó, nincsen egyetemes szabály vagy képlet, amit követni lehet. A titok az, hogy rengeteg ötlet legyen.

A világ nagy kreatív gondolkodói mindig rengeteg új ötlettel álltak elő. A híres zeneszerző, Beethoven felvett minden egyes ötletet, ami kipattant az agyából, és ennek érdekében nem zavarta, ha egy étkezés közepén kellett kimennie a szobából, vagy félbeszakítania egy beszélgetést. Ernest Hemingway író pedig több tucat történetet írt újra, megváltoztatva neveket, szöveget vagy témát. A jó ötletek nem jönnek könnyen. Kemény és szorgalmas munkát igényelnek.

A nagy ötletek nem egy ember fejéből pattannak ki, hanem több gondolkodó közös eredményei.

Ha megkérdezel egy kisgyereket, hogy ki találta fel a palacsintát, valószínűleg azt fogja válaszolni: „az anyukám”. Hányan hisszük azt, hogy Thomas Edison találta fel az izzót? És hányan tudjuk azt, hogy valójában a kevésbé híres Humphry Davy és Joseph Swan találta fel? Sajnos a két férfi érdemeiről szinte semmit nem hallunk, pedig nekik köszönhetjük az izzót.

Az Edison féle embereket azért dicsőítjük a találmányokért, mert szeretjük azt, ha a termékeink, az ötleteink és a hőseink tökéletesek és már ismertek. Tehát könnyebb képzelt dolgokat terjeszteni azzal, hogy egy ember talált fel valamit, miközben valójában sokkal több ember közreműködésével jött létre.

Mindenki tudja, hogy az első ember a holdon Neil Armstrong volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a NASA-nál több mint 500 ezer ember dolgozott azon, hogy embert küldjenek a holdra. Armstrong neve mindenki számára ismert, hiszen ő volt a projekt arca, de ez nem azt jelenti, hogy többet tett hozzá, mint bárki más.

Sok jó ötletet utasították már el olyan vezetők, akik az innováció ellen voltak.

El tudod képzelni például Stephen Hawking-ot egy olyan főnöknek dolgozni, ahol naponta jelentéseket kell készítenie? Vagy például Albert Einsteint vagy Isaac Newton-t egy multis munkakörben? Mozartot, Marie Curie-t és Leonardo da Vinci-t, ahogyan jegyzetelnek egy céges rendezvényen?

Ha a múlt újítóit nem tudjuk elképzelni egy ilyen környezetben, hogyan várjuk a modern dolgozóktól, hogy bármilyen innovatív dolgot mutassanak fel? A mai munkahelyek nem a legalkalmasabbak az innovációknak, hiszen a vezetők tapasztalata és gondolatai a mérvadók, nem pedig a dolgozók új ötletei.

Annak ellenére, hogy tudjuk azt, hogy senki nem tudja megjósolni a jövőt, ezt gyakran elfelejtjük, amikor egy új ötletet mutatunk be a főnökünknek. Azt hisszük, hogy a vezetőnk majd valami felettes gondolatot fog tudni adni az ötletünkhöz, mivel esetleg több tapasztalata van, vagy jobban ismeri már az üzletágat.

Azonban pontosan ez a tapasztalat és ismeret akadályozza meg a vezetőket abban, hogy támogassák az innovációkat. Amikor már túl jól ismersz valamit, és túl magabiztos vagy benne, akkor ragaszkodsz ahhoz, amit tudsz, mivel többet veszíthetsz, ha egy új ötlet mégsem válik be. Képzeld el, hogy elismert vezető vagy egy adott üzletágban és rengeteget tudsz már róla. Nem engedheted meg, hogy egyetlen innovációval az egész felboruljon!

Tudtad például, hogy a távirati irodák vezetői voltak az utolsók, akik elkezdtek telefont használni? A vezetők nem látták meg előre ezeknek a nagy találmányoknak a hasznát, és nehezen is ismerték el őket később.

Nagyban kell látnod a dolgokat, ha azt szeretnéd, hogy az ötleted sikeres legyen.

A tündérmesékben mindig ugyanaz a forgatókönyv: a jó fiú nyer, a rossz fiú veszít, és mindenki, aki a jó utat követi jutalomban részesül. Ez is mutatja, hogy mennyire hiszünk a meritokráciában – abban, hogy a legjobbnak kell mindig győznie. Az, hogy a jónak kell nyernie, azonban még egy mítosz az innovációról.

A valóságban egy ötlet minősége csupán egyetlen része egy összetett folyamatnak, amiben kiderül, hogy melyik termék lesz sikeres és melyik bukik el. Például amikor a kedvenc éttermed csődbe megy, teljesen meg vagy lepve és nem érted miért, mivel szerinted náluk vannak a világ legjobb desszertjei. Ilyenkor elfelejted összességében nézni a dolgokat, és meglátni, hogy több dolog is összefügg ilyen esetekben.

Az is fontos egy ötlet sikerességében, hogy az innováció kulturálisan elfogadott-e. Kínában már az 1200-as években feltalálták a lőfegyvereket, mégis sokkal lassabban fejlesztették őket, mint Európában. Miért volt ez? Sok ázsiai kultúra szerint sokkal nemesebb, ha valaki karddal harcol a puska helyett. Így ellene voltak ennek az újításnak.

Csekkold ezeket a cikkeket is:

Szia, Novák Ákos vagyok, a Boldogság Projekt és a Könyv.Club alapítója. Az önismeret – vállalkozás – marketing háromszögben élek már több mint 10 éve. Célom, hogy a vállalkozó kedvű magyar fiataloknak egyre több hasznos tudást és megvalósítási stratégiát adjak át.